A szűrt trendvonal-stratégia (a backtest szabályai) LONG-belépője: a napi gyertya megérint egy élő támaszvonalat, a záró a 200 napos átlag fölött van, és legalább 4 ATR-rel a 100 napi záró-maximum alatt (visszaesés egy emelkedő trendben). Stop 1,5 ATR, cél 3 ATR; egy vonalra egyszer köt, nyitott kötés mellett nem nyit újat. SHORT-belépő: ellenállásvonal érintése, a záró a 200 napos átlag alatt, és legalább 25%-kal a 100 napi záró-minimum fölött; és az előző 90 napban bejelentett, legalább 1 M$-os, nem 10b5-1 tervszerinti (és nem opció-lehívás utáni) bennfentes eladás – mint a backtestben. Távolság = a mai záró és a vonal mai szintje közti rés / 14 napos ATR. „Ma érintette”: a mai gyertya már a vonalon járt. Kattints egy részvényre: betölti az oldalát. Ez a backtest szabályainak leképezése, nem befektetési tanács.
A legújabb felül. Kattints egy sorra: a chart odaugrik és kiemeli a kötést.
A reszvenyek mappa összes részvényének trendvonal-kötései együtt. Részvényenként egyenlő tőke: minden részvény a tőke egyenlő részét kezeli; ha épp nincs kötése, az a rész készpénzben áll (ezért alacsony a hozam, ha a részvények ritkán vannak kötésben). Nyitott kötésekre osztva: a teljes tőke mindig a ténylegesen nyitott kötések között oszlik meg egyenlően (ha nincs nyitott kötés, készpénz) – ez a jelek minőségét mutatja a kihasználatlan tőke nélkül, de egyszerre kevés kötésnél koncentrált. Kötésegység (×15): közös tőke, minden kötés a részvényenkénti egyenlő rész 15-szörösével nyit (15 × tőke / futó részvények, legfeljebb a teljes tőke); ha a belépéskor nincs rá elég szabad készpénz, a kötés kimarad. Napi újrasúlyozás (A, B), költségek és osztalék nélkül. Összehasonlítás: ugyanezek a részvények vétel-tartással (ugyanattól a naptól, egyenlő súllyal) és az S&P 500 árindex. 100 = a kezdőnap. Figyelem: a részvénylista a mai S&P 500-ból jön (túlélési torzítás), ami főleg a vétel-tartást szépíti.
Fejlécre kattintva rendez; dupla kattintás egy sorra: megnyitja a részvényt.
Esés = a következő időszak legalacsonyabb napi LOW-ja a heti zárához képest; emelkedés = a legmagasabb napi HIGH. Irány = max. emelkedés − max. esés (pozitív: felfelé billent a mérleg). Hozam 1 év = a 52 héttel későbbi záró a mostanihoz képest. Árindex (SPX), heti péntek rács. Az időszakok átfedik egymást, ezért a hetek nem függetlenek: egy 12 hónapos esés kb. 52 egymást követő hétben számít.
Betöltés…
Adat: 2002-től az ÁKK napi referenciahozamai (3 és 6 hó, 1, 3, 5, 10, 15, 20 év) és a papírok napi legjobb vételi/eladási ára (documents.akk.hu, naponta frissül). 1991–2001 között havi átlag (OECD): a 3 hónapos DKJ 1991-től, a 10 éves hozam 1999 februárjától – előtte nem volt 10 éves forintpapír, ezért 1999 előtt csak a DKJ-görgetés látszik.
Valódi papír: egy létező kötvényt veszel a vétel napi nettó áráért (+ felhalmozott kamat) – alapból azt, amelyik akkor a 10 éves referenciapapír volt; a listából másikat is választhatsz. Ha a kamata alacsonyabb volt az akkori piaci hozamnál, nyomott áron (pl. 80%-on) veszed, és a 100%-ig hátralévő rész árfolyam-nyereségként jön meg: legkésőbb a lejáratkor, ha pedig közben esnek a hozamok, már előbb is. Az éves kamatot a lejárat napján fizeti; a kamatlábat az ÁKK felhalmozott kamat adatából számoljuk vissza.
Modell, új papír: 100%-on vett papír, kamata a vételkori 10 éves hozam; naponta újraárazva (a hátralévő futamidőhöz tartozó hozamot a referenciahozamokból interpoláljuk). Modell, kamat nélkül: ugyanaz a hozam szelvény nélkül – magas hozamnál mélyen 100% alatt veszed (10%-nál kb. 39%-on), és a teljes hozam árfolyam-nyereség. Az ár csak a lejáratkor ér biztosan 100%-ra; előbb csak akkor, ha a piaci hozam erősen esik (pl. 11%-ról 2 év alatt 6%-ra: a 35%-on vett kamat nélküli papír ára kb. 63% → +78%).
Egyszerűsítések: adó, jutalék, árrés nélkül (a valódi árnál a vételi és eladási ár közepe). A részvényeknél a napi záróár; az OTP, MOL, Richter, Telekom osztalék nélkül, a BUX osztalékkal együtt számolt (teljes hozamú) index. Lejárat után a teljes összeg DKJ-görgetésbe kerül. Nem befektetési tanács.
Budapesti lakás: az MNB-lakásárindex (statisztika.mnb.hu) negyedéves, minőséggel kiigazított budapesti indexe 2001-től; előtte az országos index (az MNB adatbázisa 2001 előtt Budapestet nem tartalmazza). A negyedéves értékek a negyedév közepére kerülnek, köztük az ábra egyenletes átmenetet rajzol, a legutóbbi negyedév után vízszintes. Két változat: a „Bp. lakás” csak az árváltozás; a „Bp. lakás + bérleti díj” ehhez hozzáadja a lakás mindenkori értékének évi 3,5%-át bérleti díjként, amelyet félreteszel (nem fektetsz újra, kamatot sem kap) – ahogy az állampapírnál a kamatot. Az érték tehát: a lakás akkori ára + az addig befolyt bérleti díjak összege (a mai magas árak mellett 3,5%-nál magasabb bruttó bérleti hozam ritka). Egyik sem vonja le a felújítást, a közös költséget, az üresen álló hónapokat, az adót, az illetéket és az adásvétel költségét.
Infláció és reálhozam: az inflációs sor nem befektetés, hanem mérce: azt mutatja, mennyi pénzzel lehet ugyanannyit vásárolni, mint a vétel napján. A „reálhozam évesítve” oszlop azt mutatja, évente mennyivel nőtt (vagy csökkent) a vásárlóerő: (1 + évesített hozam) / (1 + évesített infláció) − 1. Az infláció a KSH/OECD fogyasztói árindexe, a legutóbbi hónapokban az Eurostat harmonizált indexével folytatva; amíg egy hónap nincs közzétéve, az utolsó ismert éves ütemmel számol.
Nasdaq-100 és Apple: a dolláros záróár az MNB hivatalos USD/HUF árfolyamával forintra váltva – a forint gyengülése vagy erősödése tehát benne van. A Nasdaq-100-nál az osztalék visszaforgatva, nagyjából: az árfolyamindexhez naponta hozzáadjuk az osztalékhozam 1/252 részét (2000-től a Nasdaq-100-at követő QQQ alap 12 havi osztalékhozama, előtte becsült évi 0,5–1%). Ez évente kb. 0,2–1%-ponttal emeli a hozamot; nem a hivatalos teljes hozamú index, de attól csak kicsit tér el. Az Apple osztalék nélkül.
Mai pénzből akkori pénz: a megadott tőkét és havi költést a fogyasztói árindexszel (KSH/OECD, a legutóbbi hónapokban az Eurostat harmonizált indexe) visszaszámolja a kezdőnapra. Példa: ha az árszint azóta a nyolcszorosára nőtt, a mai 80 millió akkor 10 millió volt. Ezt a kezdőnap árfolyamán befekteti, és onnantól minden hónap első kereskedési napján kiveszi a havi költést (részvényt ad el). Ha „a költés követi az inflációt”, a kivét minden hónapban a mindenkori árszintnek megfelelő, vagyis vásárlóerőben állandó – ez a FIRE szokásos feltevése.
Instrumentumok, forintban: BUX (osztalékkal együtt számolt index), OTP (osztalék nélkül – az OTP-nél ez évi 1–4% hiányt jelent), S&P 500 (a ^SP500TR teljes hozamú index, osztalék visszaforgatva) és Nasdaq-100 (osztalék visszaforgatva, a QQQ osztalékhozamával becsülve). A két amerikai indexet az MNB hivatalos USD/HUF árfolyamával váltja forintra, így a forint gyengülése vagy erősödése is benne van.
Vegyes portfólió és újrasúlyozás: bekapcsolva a tőke megadott része (alap 60%) a kiválasztott részvényben/indexben, a többi a magyar állampapír-indexben van. Évente egyszer, a kezdőnap évfordulóján (szünnap esetén az utána következő első kereskedési napon) a teljes értéket visszaállítja a célarányra: ami jobban ment, abból elad, a másikból vesz. A havi költést a két részből arányosan veszi ki. Az állampapír-index becsült: egy 5 éves futamidőt tartó papír, naponta görgetve – a napi kamat (hozam/365) és a hozamváltozás miatti árváltozás (− átlagidő × hozamváltozás; az átlagidő a hozamtól függően 3,5–4,6 év); a hozam az ÁKK referenciahozamaiból (3 és 10 év között egyenessel). 1999 februárja előtt nem volt 10 éves papír, ott 3 hónapos DKJ-görgetés.
Kivételi ráta és a 4%-os szabály: az éves költés a tőke százalékában. Amerikai vizsgálatok (Bengen 1994, Trinity-tanulmány) szerint évi ~4%-os, inflációval növelt kivét mellett egy részvény–kötvény portfólió a legtöbb múltbeli 30 éves időszakban kitartott; egyetlen instrumentumnál és a magyar inflációnál ez nem garantált – a kalkulátor épp ezt mutatja meg.
Egyszerűsítések: adó, jutalék, árrés, alapkezelési díj nincs benne; a tőke egyetlen instrumentumban van (nincs kötvényrész, nincs újrasúlyozás). Múltbeli adatok, nem befektetési tanács.